Innováció: új szervezetkutatási eszköz

Bármiféle szervezetfejlesztést, tréninget, személyes coachingot rendelnek tőlünk, azt minden esetben meg kell előznie a szervezet megismerésének. A módszerek és a megfigyelés mélysége rendkívül változatos. A humanrobot kollektíva új módszert dolgozott ki, mely kombinálni igyekszik a gyakorlati csoportos fejlesztés és a megfigyelés előnyeit. Egyszerre mérhető és egyszerre nem.

Hiszek az innovációban. Borzasztóan zavar, amikor azt tapasztalom, hogy valaki kizárólag másoktól átvett programot visz a tréningre. Nem azért bosszantó a dolog, mert egy konzervdobozról van szó, melyet csak le kell venni a polcról. Ha ugyanis vérzik valakinek a keze, kötszerre van szükség, nem kell azt újra feltalálni. Sokkal inkább arról van szó, hogy a mi szakmánkban nélkülözhetetlen az innováció. Ha azt várjuk az ügyfeleinktől, hogy például vezetőkként legyenek képesek új szemszögből látni a világukat, akkor belőlünk se hiányozzon a kockázati kedv.

Kifejlesztettünk egy megfigyelési metódust, mely egy egyszerű tréning-játékra épül. A játék során a résztvevők képeket kapnak, melyekkel bármit csinálhatnak, csak nem mutathatják meg egymásnak. A feladat, hogy rá kell jönniük arra, mi a logikai kapocs a képek között és mi a képek végső sorrendje. A feladat megoldására adunk húsz percet. A megoldást kamerával rögzítjük.

A feladat elemzése során természetesen adunk visszajelzést az érintetteknek a kommunikációról, a munka szervezéséről, az ötletek becsatornázásáról, vészforgatókönyv kidolgozásáról: csupa olyan elemről, melyek a munka világában is relevánsak. A végső összefoglalás során pedig elemezzük a kamera által rögzítetteket, méghozzá másodperc-pontossággal. Mit mérünk? Legelső sorban azt, hogy ki hányszor szólalt meg. A kamera által rögzített film alapján számokban fogalmazzuk meg, hogy
– ki az, aki a csoportban kérdez (dominancia) és kitől
– ki kihez szól, hányszor és mikor
– ki az, akihez a legkevesebbet szólnak
– milyen a résztvevők megszólalása? (Kérdés, felvetés, válasz)

A módszer újdonsága, hogy az általunk általában használt “puha” megfigyelési módszereket számokban mért “kemény” adatokkal megtámogatjuk. A humanrobot kollektíva általában nem a kérdőívet és más, számokon alapuló, úgynevezett kvantitatív módszereket használ, hanem interjúkon, dokumentumok elemzésén és megfigyelésen alapuló kvalitatív eljárásokat.

Ügyfeleink egy része azonban sokszor igényli a számokban kifejezhető “valóságot” és számon is kéri azt a kutatókon, mintha a szervezeti bizalom, felelősségvállalás vagy a vezetői kompetencia egy kategóriába esne a szélsebességgel, a hőmérséklettel vagy a csapadékmennyiséggel – hogy csak az időjárás-előrejelzés oly egzakt tudományát rángassam ide.

A kutatási módszerek mögötti episztemológiai (ismeretelméleti) elvekről és a módszerek gyakorlati alkalmazásról írtunk könyvet Héra Gábor kollegámmal – hogy mindjárt a legdirektebb reklámfelületnek használjam ezt az oldalt.

“A szociológus szerzőpáros bevezető jellegű olvasmányos tankönyve a társadalomtudományos kutatás teljes menetét mutatja be az egyetemi hallgatók, valamint a tudományos megismerés iránt érdeklődő laikusok számára. A könyv mind a kvantitatív, mind a kvalitatív adatgyűjtési eljárásokat ismerteti, így a megfigyelést, az interjút, a fókuszcsoportot, a kísérletet, a szociometria és a kérdőív technikáját is részletesen bemutatja.”

Héra Gábor – Ligeti György (2005): Módszertan. A társadalmi jelenségek kutatása. Osiris Kiadó, Budapest.

A mérés és a számok nem elvetendő eszközök, csak éppen arra és úgy kell használni őket, amire valók. Egyrészt a szervezeti kutatást követő összefoglalás és prezentáció során nagyban növeli a tanácsadók hitelességét, ha képesek az ügyfél igényeit is kielégíteni: ha ők adatokat kérnek, hát adjunk adatokat! Komolyra fordítva: amit ott, a helyszínen, spontán módon megfigyelünk, azt nagyban árnyalja, alátámasztja vagy éppen cáfolja a kamera által rögzített film. Több száz tréning után is megdöbbenek, mennyi eltérés mutatkozik az én megfigyeléseim és aközött az információ között, amit a filmek elemzése nyomán nyerünk.